Felsőoktatási szakképzés
Ez a mai felsőoktatás „belépő szintje”, amely felsőfokú szakképzettséget biztosít. Ha ennek elvégzését követően szakirányú képzési területen tanulsz tovább, akkor az addig megszerzett kreditjeid meghatározott arányát elismerik az alapszakon. A minimum ponthatár alacsonyabb (230), illetve amennyiben később alapszakon folytatnád a tanulmányaidat, többletpontot is kaphatsz a felvételin. Ez a képzési forma 4 féléves, az itt megszerezhető végzettség még nem diploma.
Alapképzés (BA, BSc)
Akik érettségi vizsgával rendelkeznek és diplomát szeretnének, azoknak az ide vezető első lépcsőfok egy 6-8 féléves alapképzés elvégzése. Az alapképzés a bemeneti feltétel a tanulmányok mesterképzésben történő folytatásához.
Mesterképzés (MA, MSc)
Mesterképzésre az vehető fel, aki legalább egy alapképzési diplomával – vagy a korábbi képzési rendszer szerinti főiskolai/egyetemi diplomával – rendelkezik. A felvétel pontos követelményeit a felsőoktatási intézmények saját maguk határozzák meg. A képzések általában 2-4 félévesek.
Osztatlan képzés
Néhány szak elvégzéséhez (pl. tanári szakok) érettségi után osztatlan képzésre kell jelentkezned. Ez azt jelenti, hogy a képzést osztatlanul tudod elvégezni 10-12 félév alatt, a végén pedig mesterszakos diplomát kapsz.
Doktori képzés (PhD)
A kutatói vagy elméletibb jellegű karriert tervezők a mesterképzési szak elvégzése után jelentkezhetnek a tudományos fokozat megszerzésére irányuló doktori képzésre (PhD). A doktorandusz hallgatók témavezetőjük irányításával kutatómunkát végeznek.
Nappali oktatás
Olyan képzés, amelyet heti öt napból álló tanítási hét keretében, a munkanapokon kell megszervezni. Ez áll legközelebb a középiskolában megszokott időrendhez.
Levelező oktatás
Levelező képzés esetén a hallgatók tanóráira tömbösítve péntek-szombati napokon (félévente 11-13 héten), vagy pedig havonta egy teljes héten (munkanapokon) kerül sor. Levelező munkarendben a személyes konzultációkat on-line tevékenységek kísérhetik.
Távoktatás
Sajátos információtechnológiai és kommunikációs taneszközök, digitális tananyagok használatával az oktató és a hallgató interaktív kapcsolatára és az önálló hallgatói munkára épülő képzés. A levelező oktatáshoz képest sokkal kevesebb személyes megjelenést igényel, ennek megfelelően sokkal jobban épít a hallgató egyéni felkészülésére.
Duális képzés
A duális képzés olyan egyedi munkaszervezés, ahol az elméleti oktatás egy felsőoktatási intézményben, a gyakorlati képzés pedig ezzel párhuzamosan egy partnercégnél történik. A duális képzési formára a központi felvételi eljárástól elkülönülő céges kiválasztás során lehet bekerülni. Ma már nappali és levelezős munkarendű képzést is lehet duális formában végezni.