A vízlábnyom alattomos világa, avagy a fogyasztásunk rejtett vize (Nagykanizsa)
A globális vízhiány egyre súlyosabbá válik, ezért létfontosságú, hogy tisztában legyünk fogyasztásunk közvetlen és közvetett következményeivel. Az előadás középpontjában a vízlábnyom fogalma áll, amelyet érdekes példákon keresztül szemléltetnünk, bemutatva, mennyi vizet használunk fel mindennapi tevékenységeink során. A tudományos háttér mellett gyakorlati tanácsokat is adunk arra vonatkozóan, hogyan csökkenthetjük egyéni vízlábnyomunkat, és miként válhatunk tudatosabb fogyasztókká.
Látni, amíg lehet – a “Last chance” turizmus (Nagykanizsa)
A környezeti és emberi tevékenység eredményeként számos turisztikai látnivaló került veszélybe, s elképzelhető, hogy gyerekeink már nem fogják látni ezen attrakciókat. Számos helyen már napjainkban is korlátozzák a turisták számát, vagy tiltják az egykori attrakciók látogatását. Milyen megoldások léteznek? Lehet-e egyáltalán fenntartható a turizmus, hiszen már maga az utazás, a közlekedés is jelentős környezeti terheléssel bír. Az előadás erre ad választ. Az előadást középiskolásoknak ajánljuk.
Tiszta vizet a pohárba, de honnan? (Nagykanizsa)
Honnan van tiszta vizünk? Mit jelent egyáltalán a tiszta víz? Hogyan tudjuk előállítani? Ezekre a kérdésekre kaphatunk választ az előadás során. Az előadást általános és középiskolás diákoknak egyaránt ajánljuk.
Mennyi műanyagot fogyasztunk el? – avagy a mikroműanyagok előfordulása (Nagykanizsa)
Napjainkban egyre többet hallunk a környezetünket veszélyeztető műanyagokról. A természet nagy terhelésnek van kitéve az egyre nagyobb mennyiségben gyártott műanyagok aprózodása, valamint ruházatunkból, kozmetikumokból kikerülő részecskék miatt. A szabad szemmel nem látható komponensek rendkívüli egészségügyi kockázattal járnak, valamint jelentős hatást gyakorolnak az ökoszisztémára. Tényleg az ivóvizünkben is megtalálhatóak ezen mikroműanyag komponensek? Tényleges veszélyt jelentenek életünkre? Az előadásból sok mindenre választ kaphatunk, azonban jelenleg a kérdések tárháza még nagyobb, mint az azokra rendelkezése álló válaszok, információk. Az előadást általános és középiskolás diákoknak egyaránt ajánljuk.
Kémia a környezetünkben, vegyésznek lenni jó – Látványos kémiai kísérletek (Nagykanizsa)
A kémia és a kapcsolódó területek népszerűsítéséhez bemutatásra kerülnek olyan látványos kísérletek, mint a tűztornádó, tűzoltás, megfoghatatlan gázok előállítása, éghetetlen zsebkendő stb. Az előadás keretein belül olyan figyelemfelkeltő kísérleteket mutatunk be, amelyek alkalmasak a természettudományos érdeklődés felkeltésére. Az előadást általános és középiskolás diákoknak egyaránt ajánljuk.
Vízkémiai kísérletek (Nagykanizsa)
Az előadás keretein belül olyan figyelemfelkeltő kísérleteket mutatunk be, amelyek alkalmasak a természettudományos érdeklődés felkeltésére. A vizek vizsgálatához a kísérletek során megállapíthatóak egyes vízkémiai paraméterek, vagy éppen a szennyezőanyagok megjelenése szimulálható. Az előadást általános és középiskolás diákoknak egyaránt ajánljuk.
Milyen módszerekkel becsülhető a környezetben fellelhető gyógyszermaradványok ökológiai kockázata? (Nagykanizsa)
Az előadás három jól elkülöníthető részre oszlik. Tárgyaljuk egyrészt a felszíni vizekben fellelhető gyógyszermaradványokkal kapcsolatos jelenlegi kutatásokat, ezeknek az új típusú szennyezőknek a bekerülési útjait és lehetséges sorsukat, valamint a kimutatási lehetőségeket, analitikai nehézségeit és a tudomány jelenlegi állását. Mindezt egy harmadik rész zárja, amely a jelenlegi Európai Uniós szabályozási környezetben helyezi el a témát, bemutatva a mikroszennyezők felszíni vizekbe kerülésének és visszaszorításának törvényi keretrendszerét.
A gyógyszermaradványok útja a természetben: Felszíni vizeink analitikus szemmel (Nagykanizsa)
A folyamatosan fejlődő analitikai technikáknak köszönhetően a hatóanyagok széles körét egyre kisebb mennyiségben vagyunk képesek detektálni. Az ökotoxikológiai tesztek és a környezeti kockázatbecslés módszerével pedig választ kaphatunk arra, hogy az egyes mikroszennyezők milyen hatással vannak a felszíni vizek élővilágára. Mindezek az adatok információul szolgálnak egyrészt a jogalkotók számára, ezáltal a prioritás szennyezők megjelennek az európai törvényi szabáyozásban is. Másrészt visszacsatolást adnak a gyógyszergyártásban és az orvoslásban dolgozó szakembereknek a gyógyszer tervezésére és felhasználására vonatkozóan.
Rákdiagnosztikában használható fehérjék vizsgálata elektroforézissel
A fehérjékből komplex szerkezetüknek és kölcsönhatás mintázatuknak köszönhetően az orvosdiagnosztikai szempontból fontos anyagokra rendkívül specifikus és érzékeny felismerő molekulák és enzimek fejleszthetők. Ezeket a génsebészeti eszközökkel létrehozott fehérjéket baktériumokban állítjuk elő, majd ezekből izoláljuk. Ezen a laborgyakorlaton a fehérjék előállítását gélelektroforézissel követjük és így lehetőség nyílik gyakorlati tapasztalatokat szerezni a biológia érettségi néhány új területén is. Ajánlott korcsoport: 18 év (megtartható 14 éves kortól)
Nem látjuk, de mégis ott van – RNS/DNS nyomában (Nagykanizsa)
Előadásomban az utóbbi években sokat emlegetett PCR mérésről, folyamatáról, hasznosságáról, ehhez fűződő labor munkákról lesz szó közérthetően az iskolások számára. Az örökítőanyag (RNS, DNS) ugyan szemmel nem látható, de a mai laboratóriumi eszközök és módszerek segítségével már a jelenléte kimutatható, és következtethetünk arra, hogy az adott környezetben (pl. egy tóban) milyen élőlény csoportok élhetnek/élhettek ott vagy lehetnek/lehettek jelen. Az előadást a középiskola 11-12. osztályos tanulóinak ajánljuk.